Már megint ilyen szomorú bejegyzést vagyok kénytelen írni. Anyósom a múlt héten bekerült a kórházba, és kiderült, hogy a rák áttétet hozott létre a csípő csontjában, ezért fájt annyira a lába. Tegnap hazahozhattuk, de nem lehet azt mondani, hogy sokkal jobban lenne. Ami pozitív, hogy most nem fáj semmije a szedett gyógyszereknek köszönhetően, viszont étvágytalan és hányás hányinger gyötri nagyon sokszor. Tegnap eléggé zavart álapotban volt, kicsit félrebeszélt. Elég szörnyű volt ilyen állapotban látni őt, de szerencsére délutánra elmúlt. Ma ki fog derülni, hogy a gyógyszer hatása a zavartság, vagy a nem megszokott környezet tehetett róla.
Nem sok időm van, mint már korábban is írtam. Nem tudom még mi vár rám, de próbálok mindig egy kis időt a Gráciára szánni, hiszen akkor kicsit más dimenzióban lehet az ember, távol a hétköznapi problémáktól, akár a könyv olvasásnál, csak itt mi magunk vagyunk a szereplők.
